FALSZIGETELES.NET - Salétromos, nedves házak bontás nélküli szigetelése 20 év szavatossággal

MŰKÖDÉSI  ELVEK

Szigetelések hatásai a nedvességre

Vízzáró szigetelés esetében a víz, a nedvesség szigetelésen való átjutása részben megengedett. A vízzáró szigeteléssel csupán mérsékelni tudjuk a víz átjutását a szigetelésen,de a gyakorlatban ez általában elegendő a megrendelő elégedettségéhez.

Vízhatlan szigeteléssel a víz és pára épületszerkezetbe bejutása teljes mértékben akadályoztatva van.

Elekrokinetikus, magnetokinetikus és töltéskompenzációs ozmotikus falszigetelési eljárásoknál a kapilláris falában az ionok fizikai-kémiai hatásainak eredményeképpen következik be a falszigetelés, szárad ki és marad száraz a fal.

....és nincs többé vizesfal, nedvesfal, penészesfal!

Az építőanyagok nedvességfelvételének módjai:

A kapilláris vízfelvétel

A leggyakoribb módja a víz felszívódásának, mely a talajvízszint emelkedése,a rétegvízek megjelenése miatt, a felcsapódó nedvesség hatására vagy a csapadékvíz nem megfelelő elvezetése következtében egyaránt létrejöhet. A kapiláris emelőerő általában 1,00-1,50m , de ennél magasabb is lehet.

A higroszkópos vízfelvétel

A falazatba felszívódó víz a talajból oldott sókat visz magával. Ezek a sóka párolgási felületen, ill attól a falazat belseje felé kikristályosodnak,lerakódnak.Ezek a sók képesek a levegő páratartalmából nedvességet felvenni és felhalmozni a falazatban, akkor is, ha esetleg a talaj felől történő nedvesség-utánpótlást a felújítás során sikerült tökéletesen meggátolni.

A kapilláris kondenzáció

Kisebb szerepet játszik a falazat nedvesség-háztartásának alakulásában. De(különösen hideg falak esetében) a levegő páratartalma a kapilárisok falán a telítési páratartalomnál alacsonyabb értéknél is kicsapódhat.Ezt a jelenséget nevezik kapilláris kondenzációnak.

....és nincs többé vizesfal, nedvesfal, penészesfal!

Az utólagos falszigetelési eljárások elmélete

Az utólagos falszigetelési, falkiszárítási eljárások megértéséhez feltétlenül szükség van néhány fizikai-kémiai alapfogalom tisztázására, mivel e nélkül sem a kapilláris rendszerben lejátszódó jelenségek, sem pedig a szigetelési technológiák elve nem érthető.

A falszigetelési eljárások működési elve a szilikátfelület-folyadékkölcsönhatáson alapszik. A· nedves talajjal érintkező· falazatokban a víz és a híg sóoldat a kapilláris rendszer hajszálcsöveiben a felületifeszültség hatására felemelkedik. A víz felületi feszültségét a vízmolekulák közötti kohéziós vonzóerők hozzák létre, amelyek a hidrogénkötésből és a dipólus kölcsönhatásból tevődnek össze.

Hidrogénkötés

A vízmolekulák közötti hidrogénkötés kialakulását az okozza, hogy a nagy elektronnegativítású atom (pl. O ) a vele kovalens kötésben lévő hidrogén elektronját magához vonzza, amely elektronigényét a szomszédos vízmolekulában lévő oxigén szabad elektronjával elégíti ki.

Az építőanyagokat (tégla,beton,kő) a velük érintkező víz benedvesíti. Ennek mértéke függ a víz felületi feszültségétől és szilikátfelületen fellépő adhéziós erőktől. Az adhéziós nedvesedés során a víz rátapad a szilárdfelületre, mivel az adhéziós vonzóerő lényegesen nagyobb, mint a vízmolekulák között ható kohéziós erő.

Adhéziós vonzóerő

A falszerkezet anyaga és a vízmolekulák között ható felületeket egyesítő vonzerő, ami· elsősorban a szilikátanyagok oxigénje és a vízmolekulák hidrogénje között lép fel.

Kapilláris szívóhatás.

A szilikátfelületekre erősen tapadó vízmolekulák egyre újabb és újabb felületekhez kötődve vékony folyadékrétegként felfelé mozognak a kapilláriscsőben, a kohéziós erők közvetítésével, magukkal húzva az egész folyadékoszlopvízmolekuláit.

Kapilláris depresszió

A folyadék felszívódásának magassága elsősorban a kapilláris rendszer átmérőjétől függ. Ha az un. peremszög 90fokos, akkor „h”értéke negatív és a víz kinyomódik a kapillárisból.

....és nincs többé vizesfal, nedvesfal, penészesfal!

A légpórusú vakolatok működési elve

Az előzőekben· ismertetett fizikai· jelenségeken alapszik a légpórusos vakolatok hatásmechanizmusa, azaz a kis átmérőjű kapilláris rendszer hiánya miatt a vakolat a falban lévő nedvességet nem vezeti ki a felszínre, hanem már a belső, nagy átmérőjű pórusokból páraformájában távozik. A száraz és sótól mentes felület mindaddig megmarad, amíg a víz elpárolgási zónája a vakolat mélyebb rétegében van. Az oldott sók a vízelpárolgásával a pórusokban előbb-utóbb kikristályosodnak, és ezzel idővel egyre csökken, és végül teljesen megszűnik a párologtató hatás.

....és nincs többé vizesfal, nedvesfal, penészesfal!

Vissza a vakoláshoz!

....tovább az épületdiagnosztikához!